Ahol nincsen bizalom, ott semmi sincs

A második szem Cavinton talán ebben segít: Esterházy Péter, Így gondozd a magyarodat! című írásában a következőképpen vélekedik rólunk: . "A magyar géniusznak két archetípusa van. A bartók és a puskás. A bartók sovány, a puskás kövér. A magyarod élete lokális, szerelme globális. Mit akar ezekkel a magyarokkal? Was für ein magyar? A csokorba kötött magyart szétbontjuk, és éles késsel ferdén visszavágjuk. Kivétel a fásszárúak, mert azokat törjük vagy kalapáccsal zúzzuk. Nehogy megrohadjon a magyar. Az összement magyart a savó leöntése és Trianon után túrónak használhatjuk (...) A magyar emlős. Egy magyar nem csinál nyarat. A magyar a sötét, ahová Európa ugrik. A magyar az új nincs. Az új semmi. Az árnyék. Ki tartson magyart ? Kezdő magyarbarát inkább kanmagyart tartson, ne szukát! Tanácsosabb fajtiszta magyart beszerezni, mint valami bizonytalan származású magyart. Öreg magyart ne vegyünk! A magyart következetesen dicsérjük vagy dorgáljuk! Lágy, barátságos hang: jól van, jó magyar, illetve keményen, határozottan: pfuj, magyar, helyedre! A sárgamagyar... a tágasság érzetét kelti. A narancsmagyar... mámoros. A vörösmagyar... meleg. A jómagyarember... az már a járásáról megismerszik. Mint komor bikáé. Levegőt minden magyar igényel, de nem huzat formájában. A Kárpát-medence huzatos. A magyar a tartós fogyasztási cikkek kategóriájába tartozik. Olcsó magyarnak híg a leve! A magyartartás csak akkor gazdaságos, ha a törzsállományunktól szaporulatot nyerünk, és azt fölneveljük. De azt nem kell megadni, hogy tízmillió vagy tizenöt!"

Nem is tudom, hogy a gyűlölködést, a másik lenézését, a kirekesztést ki kezdte? Talán egy-két szem Cavinton tabletta segít a frissítésben: Spiró György: „Jönnek” Jönnek a dúlt-keblű mélymagyarok megint, füzfapoéták, füzfarajongók, jönnek a szarból, csönd van. Senki se pisszen. Alantról kevéske hűlt költő csontujja int. Ó, ha gyilkolni szabadna újra, csámcsogva, hersegve szívnák a vért - miért is? ki tudja. Trianonért? - mered pár utcanév pici csontujja. Ez olyan klima: itt folyton beborul, ez rendben van, de szégyen, szégyen, szégyen, hogy mindenki kussol, hogy mindenki fél, és nekünk kell jönnünk, pár csenevésznek, hogy bebizonyitsuk: nemcsak a szemetek tudnak magyarul.

Ha arra gondol a cikkíró, hogy valaki mindig belepiszkít a levesbe, akkor teljesen igaza van.Én bizakodó vagyok, nehezebben élek kicsit,viszont kezd az ön és nemzettudatom vélhetően helyes magasságba kerülni. Most jobban érzem magam, mit egy évvel ezelőtt.

Ehhez a tarsadalomba megallas nelkul merget onto kutfejeket -- szentgyorgyi feladatkent -- le kellene csapni, a kutakat elzarni, es meghirdetni vegre a bekesseg politikajat. Persze csak azutan, hogy a kutmergezok megkaptak a szamukra kijaro jogeros letoltendoket. ""Vitathatatlan, hogy szeretettel, nyitottsággal már-már képtelenek a társadalom tagjai egymáshoz viszonyulni.""